Mond miért olyan gyönyörű az ősz esőben
Magasba törő
Rozsdavörös falevéllel
Díszített erdő
Hogy lehet, hogy a borús némaságban
A sok ezer szín
Mint sötétben a parázs
Úgy izzik
Nézem a lombok közt
Táncoló Szélt'
S mintha az ágak tudnák
Az érkező ősz mit ígér
Hallom a lehulló esőcseppek dalát
Egy elveszet világról énekelnek
Hol minden elmúló forró nyárt
Hűvös béke követett.
Lassan beszökik az éjszaka
S a kihunyó fények
Búcsúzóul
Megcsillannak egy falevélen.
Látom a felgyúló tüzeket
Hívogatnak, de még maradok
A szelíden átölelő
Őszi eső, magával ragadott.
2 hozzászólás
Elismerésem!
Nagyon szép…
A hangulat,a hasonlatak…maguk a gondolatok…
Gratulálok:sailor
Nagyon szép vers! Üdvözöllek itt a Napvilágon!
szeretettel-panka