A nyár vágyakozva fakult fényére visszanéz.
Rázendít a tücsök utoljára egy ódivatú dalra:
hányszor hallgatta a reszkető hajnali harmat,
mikor szél fésülte a halkan susogó faleveleket.
Időnként elnézem, hogy csendben elszendereg
minden élő zöld, a fák alatt az élettelen avar,
addig egyre csak varrja, sodorja, csak varrja,
a halódó őszi tájra egy láthatatlan hideg kéz,
a ragályként terjedő, homályos, ködfüggönyét.
Láttam, mikor az ősz színes templomában jártam.
8 hozzászólás
Kedves oroszlan!
Nagyon szépeket láttál az
ösz színes templomában!
Remek képek!
Szeretettel:sailor
Köszönöm szépen a kedves soraidat sailor!
Szeretettel üdvözöllek
Ica
Kedves Ica!
Éppen itt pirreg egy tücsökfiú az ablakom alatt, szépen aláfesti az őszi versedet.
Nálunk még csak az őszi bogár jelzi, hogy vége a nyárnak, még minden virágpompában áll. Kisasszony napja nem vitte el az égről a kéket, a fákról a zöldet, és a virágok színes szirmait.
Az a láthatatlan, hideg kéz még nem hozta a ködöt, örülök még minden szép, verőfényes napnak.
Judit
Kedves Judit!
Most még szép napokat élünk, de és már elképzeltem a következőket!:)))
Örülök, hogy olvastál.
Szeretettel
Ica
Egészen őszi lett a hangulatom tőle.
Kedvemre való, amit és ahogyan írtál, kedves Oroszlánom!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Köszönöm és örülök, hogy erre járzál
Ölellek
Ica
Drága Ica!
Legújabb versedet senki a világon utánozni sem tudná.
Nagyon szeretem minden versedet elolvasni, ebben is
a természet szépségét tártad elénk
Többször olvasom mindenkor,
szeretettel gratulálok:
Kata
Köszönöm kedves soraida éa s gratulációdat drága Kata!
A természetet nem lehet megunni, mindig új és új arcát mutatja felénk!
Szeretettel
Ica