Fűben szorong a langy napsugár,
hol eddig a nyár szerelmeskedett,
néhány hét múlva mindent elfeled
a hűtelen. Rongyosra tépi szét
a szél az utolsó bárányfelleget,
az úton kerget elnyílott rózsalevelet.
A kádban lemetszett fürtök forrnak,
árnyékok nőnek az üres almafán,
édeskés illat lassan száll alá
a nyár a tó tükrében levetkezett.
Szagos szénában fészkel az ősz,
lombok közti fényben körbesétál
a varázs, ökörnyál húrjain ring
az elmúlás, a forró kaland után.
12 hozzászólás
´Rongyosra tépi szét
a szél az utolsó bárányfelleget´
Nagyon SZÉP HASONLAT!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Köszönöm ismételt tátogatásodat. Nagyon örülök, hogy értékeled a verseimet.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Varázsló vagy, drága Ica, olyan hiteles gyönyörűséggel írtad le a nyár őszbefordulását, hogy azonnal köszöntöttem is az ősz érkezését, és nagyon remélem, a őszi színkavalkád ezúttal sem marad el. Képeid gyönyörködtettek, élmény volt nálad lenni. Köszönöm.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Végtelenül jólesnek a kedves soraid, én köszönöm, hogy olvastad a versem.
Remélem, hogy szép hosszú őszünk lesz.
Ölellek szeretettel: Ica
Drága Ica!
Ez megint varázslatosan filmszerű. Még az illatokat is érzem. Élményt adtál!
Szeretettel:
Ylen
Köszönöm kedves soraidat Ylen!
Öleléssel: Ica
Drága Ica !
Gyönyörű ez az őszbefordulás, varázslatosak a képek, ahogy azt Tőled már emgszoktuk.
Ölelésem: Zsu
Drága Zsu!
Mindig örülök a kedves jelzésednek.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Minimális időm akad mostanság, vagy még annyi sem, de egy versed se hagyom ki, még ha nem is hagyok nyomot mindig alattuk.
Bearanyozod a lelkem minden verseddel, köszönöm neked a könnyed szépségeket. 🙂
Csodálatos képeid elsodornak a kőkemény hétköznapoktól, elúszom általuk egy élhetőbb, szebb világba.
Tudod, elgondolkodtam azon, hogy réges-rég még nem értettem üzeneteid.
Most igen, és nagyon köszönöm neked, hogy így lehet. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Örömöt szerez minden bejegyzésed, nagyon jólesik, hogy olvasol kedves Kankalin!
Annak is örülök, hogy megszeretted ezt a stílust, amit bizony nehéz annak elfogadni aki olyan szépséges klasszikus verseket ír, mint te is és még nagyon sokan.
Szeretettel köszönöm: Ica
Kedves Ica!
Nem szeretem az őszt, a tél előhírnökét. A fagyosra váló szeleket, az egyre dagadó fűtés számlákat, a több zsák avart, amiket össze kell gereblyézni, a pusztuló kertet, a növekvő sötétséget.
A Te versed olyan szép, és a nyárból őszbe történő átmenet titokzatosságát, megfoghatatlanságát érdekes izgalmasságát olyan jól írod meg, hogy amíg olvastam, nem is bánkódtam a beköszöntő őszön.
Judit
Kedves Judit!
Ha leszámítjuk, mint hideg évszak minden kellemetlenségét, az elmúlás szomorúságát, csak a természet tarkaságában, gyümölcsében gyönyörködünk, rögtön megszeretjük.
Köszönöm, hogy itt voltál ebben az őszi varázsban.
Szeretettel: Ica