Napra lépsz,
égeti arcodat.
Egy kis szellő,
az én vagyok,
megsimogat.
Álmodból riadsz,
kelned kell.
Én szóltam halkan,
ébredj fel!
Ha ünnepelnek
én is ott leszek.
Nem szólok majd,
csendben figyelek.
Minden szál virág,
mit kapsz
én vagyok.
Minden csókot
mit kapsz,
én adok.
Ott leszek majd,
hallgatok.
Vigyázok rád,
Angyalod
vagyok.
12 hozzászólás
Szép gondolat!
A fájdalom, az önzetlen szeretet érződik -e rövidke versből.
Szeretettel: Falevél
Kedves Falevél!
Egy drága barátom biztatásának köszönöm, hogy itt vagyok. Neked a szép fogadtatást, amit nem is reméltem. Köszönöm figyelmed!
ölellek
Kedves Anolisz.
Ez csodálatos. Egy valódi angyal szólal meg ebben a versben.
Kedves majusfa!
Köszönöm soraid! Biztos tudod, hogy a barátok is angyalok, csak nincsen szárnyuk. Mindig itt vanak közöttünk és olyanok mint a csillagok, ugyan nem látjuk őket mindig, de tudjuk, hogy vannak!
szeretettel ölellek
Kedves majusfa!
helyesen: Itt vannak közöttünk és olyanok mint a csillagok, ugyan nem látjuk őket mindig, de tudjuk, hogy vannak!
Öröm olvasni ennyi derüt.Grt Z
Örükök, hogy látod benne a derűt! Köszönöm!
Jólesően könnyed derű lengi át az érzelmeket, amiket megénekeltél, igen szépen.
Gratulálok: András
Kedves András!
Köszönöm és örülök, hogy ezt látod benne!
Lehet, hogy angyal vagy, ezt nem tudhatom, de versed nagyon szép, tetszik,
ennyit bizton állíthatok!:)
Gratulálok: András
Köszönöm András!
ölellek
Kedves, könnyed-puha vers a szeretetről. Sokat jelenthet(sz) valaki(nek). Ez jó. Üdv, Poppy