Csak szelíden suhanok, és nem vonz a távol,
Ereimben már nem száguld a vér.
Arcomon lombok közt szűrődő fény táncol.
És nem vonz a távol…
Elbuktam én is, messze már az ég.
De elült a vihar, többé nem hiányzol.
Asztalom terített, rajta bor s kenyér.
Messze már az ég…
Hűs nektárt kortyolok, s nem csábít a mámor.
Emelkedik lelkem, ha újra hív a kék,
De nem repülök messze, el az ősi fától.
S nem csábít a mámor…
Idegen tájakra már nem űz a vér,
Otthon vagyok mindig, legyek bár akárhol,
A tékozló fiú végleg hazatér.
Már nem űz a vér…
22 hozzászólás
Kedves András, tetszett a versed. Én akárhol nem, de a vízparto othonvagyok.
Üdv: József
Köszönöm, József, örülök, hogy tetszett.
Üdv.: András
Kedves András!
Nagyon szép! Különösen ez a rész tetszik:A tékozló fiú végleg hazatér!
Örülök, tiszta szívemből örülök, hogy hazataláltál!
üdv.:
hamupipő
Kedves Hamupipő, örülök, hogy tetszett:)
Üdv.: András
Ez egy sikamlós kérdés! Hol vagyunk otthon?!! Mindenütt jó…de a legjobb …sehol. De vers jó Grt.Z
Így van. Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv.: András
Kedves András!
Most írjam, hogy gyönyörű?, vagy nagyon tetszett?, verseid ezeken már rég túlléptek…
Jó volt…az élmény.. köszi!!:))
Köszi kedves dinipapa! Örülök, hogy tetszett!:)
A.
Kedves András! Nagyon mély érzéseket tolmácsolsz nekünk, szépség keveredik a fájdalommal.. jó volt olvasnom, mert csodásan adod át…
Gratulálok!:)
Kedves sleepwell! Örülök, hogy Neked is tetszik!
András
Gratulálok! Ismerős érzések…
Gy.
Köszönöm, kedves Gyömbér.
A.
Az iagzán megbékélt lélek mindenhol otthonra talál.
Ezt remélem én is kedves Rozália:)
Köszönöm.
A.
Kedves András!
A sokat tapasztalt, bölccsé vált lélek csakugyan akárhol otthonra lel. Versed kiváló megfogalmazása e hosszú folyamat végeredményének!
Üdv: Ria
Köszönöm, kedves wryan, örülök, hogy tetszett.
A.
András, megleptél a szerkezettel, de a gondolat és a forma annyira az egységet nyújtja, hogy teljesen belefeledkeztem, így gyakorlatilag konklúzióvá nőtte magát minden ismétlésed. Gratulálok, nagy vers.
aLéb
Köszönöm aLéb, örülök, hogy tetszett.
A.
Ez olyan, amit a tékozló fiú írna idősebb korában. Remek a versed, kedves András!
Valóban olyasmi…
Köszönöm kedves Colhicum, örülök, hogy tetszett.
A.
Kedves András!
Versed egy "sokatmegélt",koros,bölcs lélek látszatát kelti.
Pedig ezek az érzések életünk bármely szakaszában meglátogathatnak bennünket,ha megtaláltuk önmagunkat.
Úgy érzem,megérkeztél.
A versed előtt most is csodálattal adózok.
Megtisztelő szavaidat köszönöm, kedves ezüstnyár
A.