morzsánként ették meg testem a verebek,
fájt minden csípés,
de sajnáltam tőlük a jajszavakat,
mert eszembe jutott, hogy egyszer
a marakodó kutyák elé dobtak,
ahol nem voltam jó csak egy finnyás falatnak,
aztán kifinomult szaglással egy zsírosabb konc után rohantak,
megint máshol
belém haraptak, majd
leköptek és meghempergettek a sárban,
olcsó ruhám ráncaiban rejtem el most is a rám száradt foltokat,
ezután megégettek,
de ekkor nem hagytam magam,
a tűz belül, apró szívemben lángolt,
és már kicsit sem féltem a parázstól,
talán megszelídültem,
mint a bölcsességüket vesztő vadállatok,
porrá zúztak,
hamvaim szórták a szélbe,
összetörtek
még élő venyigében,
learattak
zsengén, mielőtt
megnőttem a napnak
elvetettek
maguktól, pedig a karjaik között se fogtak
elvetettek
megnőttem a napnak
learattak
összetörtek
porrá zúztak
ezután megégettek
belém haraptak majd
a marakodó kutyák elé dobtak
morzsánként ették meg testem a verebek
– én vagyok az élet
12 hozzászólás
Több dimenziót érint. De a Tieid mindig. Már a mottóm is voltál egyszer, emlékszel? 🙂
Köszönöm, Andrea…
Igen, emlékszem…
és már akkor is ezt megtiszteltetésnek vettem…
tudod, nem túl sok "elismerésben" volt eddig részem (azért volt ilyen is:)… de ezt a mottót feltétlenül ezek között tartom számon:):)
Különös hangvételű a versed, van, hogy ilyen az élet. sajnos. Tetszett!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka, nem is hiszed, mennyire örülök éppen most annak, hogy azt írtad, hogy tetszett…
Köszönöm:
Ági
különös, érdekes vers, lenyűgöző erővel
nagyszerű!
gratulálok
Még ki tudja, hol leszel a mottóm 🙂
De megígérem, hogy szólok előtte.
Nagyon jól írsz. Az első pillanatban megmondtam. Nem, mintha éppen az én véleményem számítana bármit éppen, de az én értékrendem szerint szuper.
Kedves Ági!
Nagyon jó vers.
Szokták mondani arra aki jó, segítő, kedves ember, hogy olyan mint egy falat kenyér.
De vannak bizony, akik nem értékelik, és mint apró verebek csípik, mint veszett ebek marják.
Szerintem inkább vigyázni kellene rá, hogy az a kenyér örökké friss maradjon.
Nagyon elgondolkodtatott a versed.
Remélem nem saját élményből írtad.
Igazán tetszett.
Üdv: József
Kedves András!
Őszintén köszönöm:
Ági
Drága Andrea, elkényeztetsz… de néha rám-fér…
Tudod, nekem mindenki véleménye számít… de azoké, akikre a jellemük és/vagy az írásaik miatt felnézek… különösen fontos…
Köszönöm.
Drága József!
"Csak" a kenyér-búza motívum tetszett meg, a többit jórészt hozzá"költöttem"… de azt hiszem, szinte mindenki életében vannak olyan órák, percek, amikor csípik, égetik, akár a külső tárgyi körülmények, akár az embertársai…
csak ilyenkor kicsit nehezen jut eszünkbe, hogy szinte mindannyian azok vagyunk … egy falat kenyér… a legnehezebb helyzeteken keresztül emelkedik fel leginkább a jó irányába a lelkünk (többnyire)
Köszönöm.
Ági
Aztamindenit!
Kedves Ági!
Iszonyatosan tetszik! Sok dimenziót mozgatsz egyszerre, rendkívül kifinomult módon. Nagyon tetszik az áthajlás a végén, a stílus és a szóhasználat is…. sorolhatnám.
Gratulálok és köszönöm!
Szeretettel,
Jodie
Kedves Jodie!
Nagyon köszönöm….
tényleg "csak" játszottam egy témával…