Te nem szeretsz, én, szeretlek.
Te szeretsz, de nem, én.
A lakás fele min teher van,
még mindig az enyém.
Hogyha mégis végrehajtják,
ki venné meg? Csak egy bolond!
Hogy ez téged nem érdekel,
nem hiszem el, azt ne mondd!
Te szeretsz, én, nem szeretlek.
Te nem szeretsz, de igen, én.
A lakás fele tehermentes,
te laksz benne s nem én.
Külön alszunk ezer éve,
a szex köztünk nem működik.
Hogy mért van ez? Mert kapcsolatuk,
kötelességben szűkölködik.
13 hozzászólás
Kedves Ildiko!
Az élet sokszor igazságtalan!
A LEGJOBBAKAT!
Szeretettel:sailor
Köszönöm szépen, sailor!
Kíváncsi voltam, tudnék-e írni verset, Panel szerem címmel, és ez lett belőle.
Az alcíme lehetne, vers, tulajdonviszonyokra, és szexre. Vagy, keresztmetszet.
Köszönöm az együttérzésedet, és a jókívánságodat.
Szeretettel: Ildikó
Kedves Ildi!
Kemény! Tetszik is. Ötletes és bátor vers. A vége kicsit döcögős lett. Megérné az első 3 versszakhoz igazítani. Nagyon jó lett! (Ennek ellenére is) Nagyon!
Szeretettel
Zoli
Kedves Zoli!
Köszönöm szépen az elismerést.
Próbálom átírni az utolsó versszakot.
Ehhez mit mit szólnál?
H'ja hogy mégis együtt vagyunk,
mert bátorságom, szűkölködik.
Egyenlőre!
Lehet, jobban hangzik, még igazság is van benne, de csak fél.
Szeretettel
Ildikó
Kedves Ildikó! Panel szerelem! Ez sokat elárul egy kapcsolatról, talán mindent. Mégis, ami fájni tud, az fájni is fog. Még akkor is, ha a szex nem működik. Mert, ha a szex nem működik, akkor semmi nem működik! Jó, ha az ember ki tudja írni magából, – ezt tette a szegény Juhász Gyula is! Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Bödön!
Sajnos, vagy hál'istennek, van egy sejtésem. Fogalmam sincs, milyen az, amikor valami működik, ilyenhez még nem volt szerencsém, s így nincs összehasonlítási alapom sem. Ezért, ha Te mondod, elhiszem.
Mondják, a megértés vigaszdíj. Nekem az írás ilyen.
Köszönöm, szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildi!
Érdekes őszinte vers.
Tetszett!
Szeretettel: Edit
Köszönöm szépen, kedves Edit!
Szeretettel:
Ildikó
Klassz!
r.
Köszi!
Üdv,Ildikó
Szia Ildikó! 🙂
Ami igazán jó benned, az a temperamentumod. Bátran hozzáfogsz bármihez, a következmények mérlegelése nélkül. Amolyan „bátraké a szerencse”-módon. Irigyellek emiatt. 🙂
Ez a versed nagyon tetszik, tulajdonképpen szójáték, melynek komoly mondanivalója van.
Bár eltévedtek a vesszők több helyen, azokat át lehet csoportosítani, a fölöslegeseket radírozni, a hiányzókat bevésni, ahova kell.
Azt gondolom, hogy bőven vannak benned tartalékok, amiket akkor tudsz előhozni, ha magad is elgondolkodsz írásaid fölött. A tartalékok azért vannak, hogy felszínre kerüljenek.
Kívánom, hogy így legyen! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Mert tudod, bátorságból soha nem elég!
Az életemet, kapcsolataimat, élményeimet, csak éltem, beszéltem róluk, de igazából nem értékeltem ki.
Ez, az elgondolkozás hiányzott eddig, amit Te is említesz.
Mert bizony, ahhoz is bátorság kell. A gondolkodáshoz.
Neki menni, a szent teheneknek, pedig még nagyobb!
Ami a vesszőket illeti. Nos, igen. Azokkal, sokszor bajba vagyok.
De inkább csak akkor,ha elkezdek rájuk figyelni.
Mert ösztönösen, tudnám, hova kell őket tenni.
De mivel próbálok figyelni rá, görcsös leszek benne.
De most, lehet hogy jó lesz.
Ebben segített a visszajelzés.
Kérlek ne irigyelj, mert a közelemben, te egyre bátrabb leszel!
Hálás szívvel, szeretettel:
Ild
Kedves Kankalin!
El se tudom mondani, mennyire boldog vagyok, hogy itt jártál.
Kezdem a legfontosabbal.
Ami a bátorságot illeti, igen, van valamennyi, de nem elég. Legalábbis még. Óvatos duhaj vagyok.
Remélem, hogy a tartalékokkal kapcsolatban igazad van.
Hogy azok előkerüljenek, ahhoz, még több bátorságra lesz szükségem.
(Őszintén! Hány pontot adnál erre a versre.)
Lenn, az utolsó előtti mondatból, kimaradt az: is!
Még valami. Amíg az ember nem mer ösztönös és spontán lenni 100%-ban, addig árt a tudatosság!
Ez akár igaz is lehetne, de az én esetemben, BLÖFF!