türkizkék vize
szerelem tengere
egyre csak fodroz
hullámot hordoz
sellőként lebben
álma a cseppben
lábnyoma homokon
csillanó nyomokon
napfényben csobban
habfoszlányokban
beteljesült álma
habfodros vágya
csipke koronája
pálma nászágya
ujján jegygyűrű
lépte habkönnyű
éjszaka izzó
szerelmük forró
szemük ragyogása
víztükör csillogása
parton lelt boldogság
By Deák Éva
4 hozzászólás
Drága Évike!
Szépséges versed ritmusa hullámzik, mint a tenger…szerelem-tenger.
Kívánok unokádnak boldog szerelmet.
Versedhez szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm Icu szívből jövő jókívánságod.ó és gratulációd. Boldog Nagyi vagyok. Poeta öleléssel. Éva
Szia Éva! 🙂
Nagyon tetszik ez az unokádnak ajánlott szerelmetes vers, mert egyrészt visszaköszön belőle a saját egykori megélésed, másrészt egy új világ felé is utat mutatsz versed szerkezete által.
Az első és az utolsó sor kerete közé helyezett mondanivalód meghatott.
Nem lendített ki ebből az idillből majdnem semmi, és a "majdnem" is elenyésző.
Azt gondolom, hogy egy ilyen központozás nélküli csupa kisbetűs vershez csakis kisbetűs cím dukál.
Nagyon nehéz volt eljutnom eddig, mert kardoskodom anyanyelvünkért, viszont a költészet újításaival is próbálok haladni.
Bevallom, nem könnyű emésztés, mert szeretem a kerek, magyar mondatokat.
A versed nagyon tetszik, örülök a fiatalos hangvételnek.
A cím kezdőbetűjén változtatnék.
Csodás nagymama vagy! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm Kankalin értő, érző hozzászólásod. A jótanácsod megfogadom. Szeretettel. Éva