Ó Puszta! Hatalmas, határtalan Róna!
Dühödt szél uralta vég nélküli pusztai világ!
Erősen fúj jobbról, balról. Dühének nincs határa!
Indulatosan támad rá e szépséges világra!
De ez nemcsak hamis, csalfa látszat!
Nagy ereje van a szél rohamának,
mely lehet, hogy idővel elfárad.
Az égen sötétszürke felhők állnak.
de íme a szél haragja gyengül. Megbékél.
Az ágak hárfáin a szél már nem zenél,
ám a szürke felhők közül még nem jön napfény.
A jó idő után még él bennünk a remény!