Ragyogj fel még egyszer
októberi nap!
Sírnak a levelek,
tenyérnyi csöppek
hullnak a fákról.
Hiszen meg kell halni,
de az elítéltnek is jár
az utolsó vacsora.
Lásd, fáznak a vén szülék,
gyámoltalanok ők már,
mint a tojásból kikelő csirkefiókák,
reszketnek a hidegben,
összekoccannak a szúette csontok.
Olajozd őket tüzes óboraiddal,
mert az újban épp csak éled a láng,
még nem melegít.
Október, a Mérleg nyelve legyél,
billenj vissza kicsit, a nyár fele,
hiszen oly hosszú lesz a telünk!
Ragyogj fel…
By szilkati
14 hozzászólás
Szép. Tetszik. Szeretet írta. (üdv: ÁE)
Köszönöm szépen Emil.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Tetszett nagyon!
Különösen ez a rész:
"Olajozd őket tüzes óboraiddal,
mert az újban épp csak éled a láng,
még nem melegít."
Gratulálok!
Szeretettel:sailor!
Szép estét!
Kedves sailor!
Örülök, hogy tetszett. nekem is azok a kedvenc soraim, amiket kiemeltél.
Szeretettel: Kati
Szép vers. Nekem főleg a vége tetszik. A tél bizony hosszú, de a hónapok aligha fognak visszabillenni. Ez a kerés, könyörgés mégis szép, megindító. Talán épp a lehetetlen akarása miatt.
Kedves Madár!
Az emberi gyengeség a természet erejével szemben. Valóban a lehetetlen kérése, de ha mást nem tehet az ember, fohászkodik. Örülök, hogy elolvastad. Üdv: Kati
Szia Kati!
Mi ez a " Hiszen meg kell halni,
de az elítéltnek is jár
az utolsó vacsora."
Elég apokaliptikus vers.
Meg ez
mint a tojásból kikelő csirkefiókák,
reszketnek a hidegben,
összekoccannak a szúette csontok.
Ez mit jelképez.Mindig értettelek, de most nem.Én nem tudom olvastam pár halálos verset.
Írtam is valakinek hogy mennyire kiborít az ilyesmi. Bár okom van rá. Néha véresre tudnám kaparni magam az ilyesmitől, de nem a te hibád, Inkább elvonatkozott reakció valamire amiről nem akarok írni.
Ha nem akarsz nem kell válaszolni, de örülnék neki!
Szeretettel:Ági
Még valami nekem még Szibéria meg Csernobil eszembe jutott.
Bár lehet az én készülékemben van a hiba. Majd még elolvasgatom párszor csak ráfogok jönni.
Vagy igen vagy nem. Ne haragudj, hogy ennyire túl érdeklődő vagyok!
Szeretettel: Ági
Na ez az utolsó sor. Éppen ezért a sok kérdés miatt meg a túl gondolás miatt nem leszek és stb.
Csak szabadságon vagyok és ráértem! Megértésedet köszönöm!
Szeretettel:Ági
Szia Kati!
Na rájöttem majdnem tíz éve levelezgettem egy költőnővel.
Ő mondta vagyis írta aki nem ír az meghal persze nem valóban.(Szerencsére)
Semmilyen portálon nem látom már. Magának írogat.
Semmit nem tudok róla a kapcsolat megszakadt nem tudom miért, talán így kellett lennie.
Lehet, hogy neki volt igaza.Bevallom ez engem nagyon izgat mert nem értem és csak találgatok.
Velem nem volt mostanában ilyen " hogy valamit ennyire tudni akarjak" egy versről.
Ha ráérsz kérlek válaszolj még november végéig ha nem gond. Köszönöm!
Szeretettel:Ági
Szia Ági!
Az utolsó vacsora itt nem más, mint néhány meleg nap még, fizikailag, lelkileg, mielőtt eltesszük magunkat a télre. A nagyon öregek szinte a második gyermekkorukat élik, kiszolgáltatottak, ezt jelképezné a csirkefiókák kép. Az egész vers születésem hónapjához, az októberhez fordulás, ne hozza még ránk a téli hideget, sötétséget, "billenjen" kicsit még a nyár felé vissza.
Szeretettel: Kati
Szia Kati!
szerintem nagyon öreg az 90 felett van, bár egy húsz évesnek a negyven éves is néha néni.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt leírtad nekem.
Szeretettel:Ági
Szia Kati! 🙂
Még felragyogott, csodaszép idő volt ma. 🙂
Nagyon jól hozod az októberi hangulatot, olyan ez a versed, mint egy hatalmas sóhaj. Akkora, hogy tél végéig is kitart. 🙂
Tetszik a szóhasználatod, a stílus is és a hónap jegyeinek beidézése.
Egy helyen gondolkodtam el, az utolsó előtti sornál. Nekem a "felé" erősebben jön az előző sorvég miatt – még akkor is, ha nem állt szándékodban rímeltetni. Éppen emiatt hatna erősebben a zárás.
Ezt mondja a fülem. 🙂
Nagyon tetszik, átélhető. Mindjárt november. A mai napsütést érdemes tartalékolnunk. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Mindig kapaszkodom ebbe az október hónapba, talán mert ekkor születtem. Olyan érzés kicsit, mintha az év többi hónapjában csak barangolnék mindenfelé, októberben meg mintha hazaérkeznék. Talán ezért hat sóhajszerűen a vers.
Köszönöm, hogy elolvastad, valóban jobb a "felé" szó hangzása. Engem "elvisz" mindig a daktilus, kísért a hexameter.
Szeretettel: Kati