Nem kell az éjszaka,
hogy lángot vessen a vágyam
meztelen kincseidre gondolván.
De a képzelet kevésnek bizonyul,
hogy megkapjam a nappal
újabb tapasztalatát.
Testem már mozdul,
Bár a lelkem még ízlelgeti
a sötétség gyümölcsének zamatát.
A reggel új gyönyört érlel,
Ahogy mosolyogva csókomra ébredsz.
2 hozzászólás
Szia!
Előzőleg jeleztem, hogy tovább foglak olvasni. Nem bántam meg. Bizony jó így éberedni, még ha nem is mindenkinek adatik meg.
Tetszik, hogy szenvedélyesen, mégis finoman fogalmazod meg azt a zamatos erotikát!
Gratulálok!
Üdv: Kankalin
Tetszik a finom, erotikával átszőtt versed!
A képzelet megjeleníti a sorokat. Legalább is az enyém!..:):):)
gratulálok!
Ölellek: Lyza