Szilkém álmos nyilásán át párolog a békésen a jelen,
miközben, alázattal nézem egy kárpít szövevényét;
Testemen egy picurka álomfoszlány szundít éppen;
és azon töptrengek, hogy kinek főzök folyton kiszét?
Reggel, az a típikus
By Fekete MikiBy Fekete Miki
3 hozzászólás
Kedves Miki tetszett versed. Jaj, de régen is ettem kiszét. :-)))
Kedves Miki!
Tetszik ez a "tipikus" négysorosod:-)
Ja, ez egy kihívás volt a Hangával, aztán valaki más beleugrott és nekem ide kellett kitennem. Ez a vers első versszakja lett volna, de később, mikor mégis elkezdhettük ,már nem voltam ennyire formában , mint itt. Egyébként Boldog Mikulásozást neked, kedves mesako. Üdv. MIKI.