– nyújtózkodni még hagyjatok!
Nem szeretnek a reggelek,
nyűgös vagyok,
de felkelek…
Viharként száguld az idő,
készülök,
mint igazi nő
noszogtatósan indulok,
– látjátok, most már itt vagyok!
Reggelente
By Ligeti Éva– nyújtózkodni még hagyjatok!
Nem szeretnek a reggelek,
nyűgös vagyok,
de felkelek…
Viharként száguld az idő,
készülök,
mint igazi nő
noszogtatósan indulok,
– látjátok, most már itt vagyok!
4 hozzászólás
Kedves Éva!
Kitűnően visszaadtad az őszi, téli reggelek nem szeretem hangulatát, elolvasva mégis vidámabb lettem tőle.
Köszönöm: Zagyvapart.
Kedves Feri!
Örülök, hogy vidámabb lettél:))
Köszönöm figyelmed.
Szeretettel: Éva
Kedves Ligeti!
Ez a vers pont illik rám 🙂 Szépen leírtad, milyen egy reggel, amikor nincs kedv a keléshez!
Gratulálok!
Szeretettel: Annie
Kedves Anni!
Akkor nem vagyok egyedül:))) Köszi, hogy olvastad:))
Szeretettel: Éva