Rejtelmes fényben
játszik a lelked,
régen nem kell más,
csak a szerelmed,
életem egyben
már a tiéd is,
bánatom leple
elfedi mégis,
ím, mennyi csacska
gondolat ömlik
tollamból, mégsem
tudom letörni;
erre egyedül
Te vagy csak képes,
mikor karodba
zársz engem, Édes!
Látod, én nem vagyok olyan, mint a férfiak általában. Számomra a nő egy szentély, ahová csak a kiváltságosok léphetnek be. Talán épp ezért nem vagyok népszerű a mai lányok közt; ezek az értékek kiveszőben vannak.
Köszönöm, hogy olvastál!
Bárcsak úgy lenne! Sajnos nem volt szerencsém, így most az, akit mindennél jobban szeretek, távolabb van tőlem, mint eddig bárki bármikor. Örülök, hogy regisztráltam ide, hisz itt olyan barátokra találtam, akik segíteni fognak nekem, ebben biztos vagyok.
Köszönöm, hogy olvastál!
7 hozzászólás
Nagyon édes vers! Ámbár a férfiak inkább a nő testét szokták általában rejtélyes fényben látni………
Kedves szusi!
Látod, én nem vagyok olyan, mint a férfiak általában. Számomra a nő egy szentély, ahová csak a kiváltságosok léphetnek be. Talán épp ezért nem vagyok népszerű a mai lányok közt; ezek az értékek kiveszőben vannak.
Köszönöm, hogy olvastál!
Jox
Szép vallomás, magával ragadó ritmussal.
Kedves Csaba!
Köszönöm, hogy olvastad versemet, bár korántsem lett olyan, amilyennek szerettem volna.
Jox
Kedves Joxi!
Szép vágyakozó vers! Kívánom úgy legyen, ahogy szeretnéd! 🙂
Barátsággal panka!
Drága Panka!
Bárcsak úgy lenne! Sajnos nem volt szerencsém, így most az, akit mindennél jobban szeretek, távolabb van tőlem, mint eddig bárki bármikor. Örülök, hogy regisztráltam ide, hisz itt olyan barátokra találtam, akik segíteni fognak nekem, ebben biztos vagyok.
Köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel: Jox
Kedves Jox!
Nagyon szép vágyakozó sorok!
Öleljenek azok a bánatűző karok!:)