Reménytelen…

Az ételnek már íze nincs,
Már az ivás sem nagy kincs.
Az olvasás rozsdás bilincs,
A művészet hol fakó,
Hol erőteljes vad ló,
De minek élni bármelyikért,
Pedig az elején még sokat ígért.
A szerelem pillanatnyi öröm,
Talán nem is az, ha összetöröm.
Azt pedig nem nehéz,
Két ily balga kéz,
Kontár művek alkotója,
Művészetek csúfolója,
Egyetlen kiút csak az álom,
Ajh, de vajon hol találom?
Csendes az éjjel, fáj a szív,
A temető édes dala hív.