Kellene egy kis rokokó,
hidd el ez szívem, csodajó.
Unalmas, komoly a barokk,
egy kis rokokót akarok!
Intim és vidám, egyszerű,
sugárzik róla a derű.
Csak néhány hangszer kellene,
s szól a rokokó szelleme!
Arányos, mint egy csinos nő,
csipkés és fodros, lenge ő.
Könnyed, hajlékony, cifra is,
rokokó, pajzán, kis hamis!
Tizennyolcadik században,
lehet hogy én fellázadtam?
Méltatom az új rokokót,
s meghódítja a földgolyót!
4 hozzászólás
Nagyon jó!!!
Humoros és mégis valódi!
Magával sodort a versed!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Októberben hőlégballon-világbajnokság volt Debrecenben. Több száz gyönyörű léghajó lebegett, s egész héten gyönyörködtünk benne. A főtéren pedig rokokó-jelmezben járkáltak jó néhányan, az esemény tükrében… reklámként…
Ugyanis a hőlégballon a rokokó idején lett feltalálva, egy bizonyos báró jóvoltából. Innen az ihlet.
Köszönöm gratulációdat!
Alberth
Kedves Alberth!
Nem rossz gondolat, jöjjön a rokokó!
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Egyik kedvencem a rokokó a művészetben. Szeretem a míves mestermunkákat, s csodálatosak az akkori öltözékek is, bár nem szívesen viselném a sportos, praktikus helyett. A rokokó-zene is tetszik, jobban mint az Eminem, techno, soul, stb. pl. 🙂
Örülök, hogy egyetértesz!
Üdv.: Alberth