SZERETEM A VITÁKAT
Szeretem a vitákat,
mely kiutat ad
embernek, világnak.
Szeretem a vitákat,
mely megelőz
későbbi vitákat.
Szeretem a vitákat,
mely békét hoz
embernek, világnak.
.-.
OLYKOR TÖREKSZIK A BÚ…
Olykor törekszik a bú
s rád tör a mélaság.
Ha átéled, lelked nyomja,
tested csúf bénaság.
Genetikád tiltakozik,
befogadás ellen készül,
s ha erőtlen a tiltakozás,
a bú győzelmet hoz végül.
A bánat lehet nagyon mély.
Elűzni erő kell, nem kevés.
Légy erős testben, lélekben
egyaránt.
Mérlegelj! Keresd a baj gyökerét.
Önvizsgálat legyen az első
s ha az hibátlan, akkor
lépj tovább.
.-.
CSÓVÁLOM A FEJEMET…
Csóválom a fejemet
s bosszankodom.
Csóválja a farkát, s örül
a komondorom.
A különbség ennyi.
Olykor jobb kutyának lenni?
.-.
JÓ SZÓ A SZÓ…
Jó szó a szó, ha jószó.
Kell, mint levesbe a só.
Felötlik a kérdőszó:
Miért ritka a jó szó?
5 hozzászólás
Mind a négy vers ügyesen van megszerkeztve. Bár én az elsővel nem értek egyet, nem szeretem a vitákat. A második nagy igazságot mond, az utolsó kettő peddig egyszerűen megállhatatlanul nevetni való, persze a legjobb értelemben. 🙂
üdv
A második vers nagy igazság. A harmadik mulatságos, de jó értelemben. A negyedik pedig egyszerűen tündéri. 🙂 Az első pedig… Néha bizony jó vitatkozni egyet. Jól megszerkesztett művek. Gratulálok.
A harmadik tetszett nagyon, mert azt fogalmazza meg, ami eddig is ott volt mindenkinek az orra előtt, csak nem vettük észre!
A Csóválom a fejem olvastán nem csóválom a fejem, hanem örülök, bár örömöm kifejezésére nem csóválok mást sem. Könnyedek a versek formailag, de mélyek.
Kedves Vaj, Zöld Zsázsa,Mishu és Sanna!
Köszönöm hozzászólásotokat.Egy kis humort és néhány egyszerű kifejezés-morzsát szerettem volna ezekkel közreadni.
Üdvözlettel: Túri Imre