Téli ármány múlik a langy meleggel
hó palástját űzi a lenge szél is
fényre szökken szára a hóvirágnak
szűzi fehéren…
Fűzfa vesszőn rügy fakad, ágra nyílva
nóta szótól hangos az álmos erdő
szürke színét zöldre cseréli rét le
nap tüze éled…
Szív kitárul szép szerelemre ébred
lányok ajkán nyílik a rózsa szirma
kis fiúknak szikra nyilall szemükbe'
majd kivirágzik.
Újra eljött, ránk ragyog új reménnyel
szép tavasznak bódit a bűv varázsa
álmainkat szárnya a képzeletnek
útnak ereszti..
2 hozzászólás
Megidézted a tavaszt kedves Barna, ha csak e versed idejére is.
Szeretettel voltam: Ica
Köszönöm szépen az olvasást Ica . Örülök mindig ha verseimnél jársz. Üdvözlettel:)