Fáradt voltam – te láttad.
S én láttam a szárnyadat.
Sáros volt, és a hátad
már görnyedt a szárny alatt.
Kezemmel tépném őket:
ne mindig másért szálljon!
De azt a csöpp erőmet
megőrzöm egy hajszálon.
Szívemből tollat tépek,
szárnyadba beletűzöm.
Amíg én földön lépek,
téged átvisz a tűzön.
Egy seb, mint csöppnyi forrás,
ezer patakot áraszt.
Sohasem álmodott más
senki nálad jobb támaszt.
Benned látom az embert;
látom a sáros szárnyad,
mit rám terítettél, mert
fáradt voltam – te láttad.
9 hozzászólás
"Egy seb, mint csöppnyi forrás,
ezer patakot áraszt."
Nagyon szép, elgondolkodtató, bölcs sorok. Gratulálok: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Örülök, hogy itt jártál (én meg pár perce jártam nálad). 🙂
Köszönöm a figyelmedet, és a gondolatot.
Szeretettel: Laca 🙂
Nem tudom miért,
de én megcserélném
téged tűzön átvisz.
Bocs, hogy bele vaúúúú
Szia, Andi!
Te bármikor bele "vaúúúú"-zhatsz. Csak a rímképlet abab, ezért a beletűzöm a tűzön-nel cseng egybe. Ha megcserélem, borul az egész. De, annak örülök, hogy gondolatra sarkallt. S örülök, hogy látlak.
Üdv: Laca 🙂
Szia Laca! 🙂
Szerintem ez itt egy megható barátság-vers, persze a tévedés lehetősége fennáll, mivel hajlamos vagyok mindenféléket belegondolni egy-egy alkotásba. 🙂
Tetszik a keret közé fűzött mondanivaló, olyan, a hatása, mint egy köszönetnek.
Ebben is megmutatkozik emberi oldalad, az is, hogy odafigyelsz másokra. Azt hiszem, mindenkinek szüksége van ilyen barátokra oda és vissza is.
Jó volt olvasni ezt a csöndes, tiszta, védelmező verset.
Örülök, hogy sikerült végre írnom is hozzá. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szervusz, Kankalin! 🙂
Én szintúgy örülök, hogy végre sikerült. 🙂 Mert az mindig egy vizsga, amikor ez megtörténik.
A barátság valóban a legfontosabb dolog az életemben, még akkor is, ha sajnos, buta, ostoba és rossz emberként, nem mindig tudok jó barát lenni. Azért igyekszem. 🙂
"Csöndes, tiszta, védelmező" – köszönöm ezeket a szép jellemzést. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Szervusz, Kankalin! 🙂
Én szintúgy örülök, hogy végre sikerült. 🙂 Mert az mindig egy vizsga, amikor ez megtörténik.
A barátság valóban a legfontosabb dolog az életemben, még akkor is, ha sajnos, buta, ostoba és rossz emberként, nem mindig tudok jó barát lenni. Azért igyekszem. 🙂
"Csöndes, tiszta, védelmező" – köszönöm ezt a szép jellemzést. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Talán az Őrangyalodnak írtad ezt a verset.
Ha nagy leszek, én is őrangyal szeretnék lenni.
Az hatékonyabb, mint embernek.
Szeretettel olvastalak, ismét.
F.H. Ildikó
Szervusz, Ildikó!
Verseim hálásak neked, amiért fölkeresed őket és új életet lehelsz beléjük. Én is köszönöm.
Szeretettel: Laca 🙂