Maradt még siralom
földet seprő tarisznyám
legalsó csücskében,
el nem hangzott panaszok,
melyek nem piszkították
szótölcsérem.
Elárvult gondolatok
új családra leltek,
jajszó és káromlás
olcsó frigyre keltek.
Dobálom elrozsdált
dicsőségem, sárdagasztotta
érdemérem,
s míg úgy gondolom,
könnyedén elérem
panaszolimpiám
dobogós helyét,
önsajnálatom
már ehhez sem elég.
18 hozzászólás
Szia Csaba!
Versedből magányosságot, egy önvizsgálat nem túl pozitív eredményét érzem.
De amikor nagyon "lent" vagyunk, az azt jelenti, nagy eséllyel innét felfelé vezet az út.
Megszemélyesítéseid, hasonlataid nagyon találóak, tetszettek.
Üdvözlettel: Zsóka
Fel a fejjel, ne csüggedj!
Csak írj, hogy olvashassuk soraidat!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Köszönöm, Zsolt!
Köszönöm, kedves Zsóka! Ez arany igazság azonban mostanában gyakran nem érvényesül, sőt kiderül, hogy a mélység bizony határtalan.
Szia Csaba! 🙂
Gyakran tűnődöm azon, miként is lehet rövid versbe tömény mondanivalót vinni. Ez a pár sor terjedelmes gondolatokat takar, ráadásul tetszetős köntösbe bújtatva.
Azt hiszem, a "se lent" az most inkább "fel" került, mert bennem így összegződik a tartalom és a forma. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen, kedves Kankalin! Annyira fentre, ahol te vagy, csak vágyódhat az ember. :))
Kedves Csaba!
Tetszett ez a finom önirónia, a vers könnyedsége, az ötletesség, a játékosság.
Gratulálok!
Üdv, István
Köszönöm szépen, István, örülök, hogy tetszett.
Csak írj írj… én is azt mondom.A fájdalom sokszor felszínre hozza a benned rejlő tehetséget.
Ágnes
Köszönöm, kedves Ágnes, megfogadom tanácsod. 🙂
Kedves Csaba!
Fiatal vagy és erőteljes. Ne csüggedj, olyan az élet, hogy ha a mélyből igyekszünk kijutni, az sikerülni fog. Kívánom Neked, hogy hamar feljussál oda, ahol majd jól érzed Magad.
Rövid versed tömör és sokatmondó.
Az írás és verselés gyakorlat kérdése. De azt hiszem, ezt nem kell Neked magyarázni.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Üdv, Kata!
No igen, más célokat kell elérni, idén nem is tervezem indulni ezen az "olimpián". 🙂
Majd elmúlik.
Micsoda múlik el?
Nem a nyárra gondoltam. Ha már megkérdezted leírom. Az önsajnálatodra gondoltam.
Az jön, megy…
Vagyunk ezzel még egy páran:) Jó vers!
Üdv: Évi
Köszönöm, Évi!