Megpróbálok írni egy slammet
Ahol a test előre néz, de háttal áll szemben
Ahol mosolyog, kacsint jó vagy ember
De ha mögé nézel fintorog és pökhendin nézeget
Rajta kapod, számon is kéred
De ő mivel előre nézz a látszattal érvel
Beszari kis senki. Nem meri vállalni amit érez
Hogy az árnyékában milyen jó érzés a gonoszság ténye
Mondd, biztat, megvezet és belehúz a csőbe
Mert Nyomorult életének ez okoz csak elégedettséget
Mekkora egy szarság egy elfertőzött métely
Aki ilyen, nem tud örülni semminek mert egy kis féreg
Sunyin áll a torna sorban kihúzva magát mint aki jót tett
De ha egyszer a cipője alá néznénk kiderülne lyukas és szarba lépked
A legdurvább, hogy ha megfordul is csak a hátát nézed
Ahogy nézted eddig is mikor ő előre felé nézett
Fejétől bűzlik a hal
Vagy a bűz takarja el?
nem tudhatom én ezt
De talán nem is láttad,
hogy csak egy hal az ékszer!
2 hozzászólás
Hú, ez aztán kritika a javából. Bizony nagyon is jellemző a képmutatás. Ezért is kiismerhetetlen az ember, mert őszintétlen, hamis, gyarló, másnak rosszat akaró, miközben jót mutató.
Szeretettel: Rita 🙂
Igaz versedhez
szeretettel gratulálok!
Jó egészséget, szép napokat kívánok:
Zsuzsa