Szeretnék repülni szárnyaim próbálni
Szikrázó napfényben pilletáncot járni.
Boldogan pörögni a sárguló levéllel
Könnyű táncot járni, szivárvány fényével.
Esőben is élni új hajtásra szállni
Viharban ejtőzni új dolgot próbálni.
Megmérni erőmet a száguldó széllel
Összemérni hangom az ég zengésével.
Könnyű pille vagyok, sodródom a széllel
Szeretnék leszállni egy vastag ágra végre.
Megpihennék veled a szikrázó fényben
Páros táncot járnánk, a virágos réten.
3 hozzászólás
Szia Anikó! 🙂
Jajjjjjjj, de szép ez a vers!!! Szerintem próbáld ki mindet! Ne gondold meg magad, ki ne hagyd!
Dehogyis vagy gyenge! Aki ilyen verset alkot, egyáltalán nem az!
Örülök, hogy betértem ide. Igazán magával ragadott ez az írás, aztán hatalmas erővel sodort is magával! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Anikó!
Nagyon szép ez a sodródás.
Üdv.Károly
Kedves Anikó!
Versed nagyon szép.Szép en sodródik az ember olvasás közben.Jó érzéssel tölt el,annak ellenére,hogy a harmadik versszakban megfordulni látszik minden.Aztán új erőre kap a szél és pilleként repít tovább./zárójelben írom,:- "stabil ágra végre" valahogy nem az igazi így, nekem, természetes Te írtad és biztosan okkal,csak én nem értem,ez meg az én bajom/ Jó volt Veled sodródni.
Szeretettel üdv:Vali