Sok sok sok elég

Sok mindent láttam már
És sok helyen is jártam már
Annyi mindent megéltem én
Nem is értettem mit miért

Látnom kellett jót elesni
A rosszat sem kellett keresni
Sokszor éreztem más fájdalmát
Vele együtt a lelkem bukását

Mindig hittem és reméltem
Hogy a tapasztalat ami vezérel
Kívántam is bíztam is: hiába
Magányosan maradtam a világban

A sorsom már értem beláttam
Másra születtem mint kívántam
Létezésem valója hogy kitárjam
Képességem jót adni a világnak

El kell engedni boldogságom
Ha javít ez a boldogtalanságon
Áldozattal jár majd égi tudásom
Mert egy senki voltam a világon

Nem tudok mit tenni ez van
Nem az én választásom
Ez maradt csak nekem
Ez kell legyen a boldogságom