Sördal

A mondás tartja, hogy egy sör nem sör
Ezért én fogom a poharam, és már húzom is föl.
Látom már, hogy lesz még egy kör
Mert hiába, de a kenyér az sör.

Maláta, komló, árpa,
S ha megfelel ez árba,
De annyira nem lehet drága,
Hogy ne döntsd be a szádba.

És az életben a legszebb öröm,
Már tudod te is, hogy a söröm.
Rendelem is az újabb köröm.
A kocsmáros már előre köszön,

A kemény fehér hab, aranyló szín,
Sör nélkül egy nap is kín.
Minden férfi szereti, a sör nekünk kedves.
A hülyék isszák csak, ami alkoholmentes.

Dreher Classic, Soproni Ászok,
Reggelig haza se mászok.
Gösser, Amstel, Heineken,
Mindegyik kell nekem.

A szlovák szárnyast hozzák a tálcán,
Kedvenc madaram az Arany Fácán.
Igyál, amíg jól esik, csak ne olyan mohón,
Nehogy egy rókával összefuss a klotyón.

Azt hiszem, hogy lassan vége a dalomnak,
Mert már érzem magamban a féktelen szomjat.
Ezért fogom a poharam, és emelem rátok,
Maradjunk meg mindig, ilyen jó barátok!