Város már nincs,
csak pernyezápor.
Kormos az ég
s a szűk sikátor.
Hamu szállong,
és nincs esernyő.
Sebet sem gyógyít
a Teremtő.
Varjak kerengik
körül a teret.
Az élő él,
s ha kell, temet.
Pusztulás
By szilkatiBy szilkatiBy szilkatiBy szilkatiVáros már nincs,
csak pernyezápor.
Kormos az ég
s a szűk sikátor.
Hamu szállong,
és nincs esernyő.
Sebet sem gyógyít
a Teremtő.
Varjak kerengik
körül a teret.
Az élő él,
s ha kell, temet.
4 hozzászólás
Szia Kati!
Rövid, de hatásos. Szűkszavú, nincs benne egyetlen fölösleges szó sem, mégis egy egész történetet láttat, végig gondolkodtat, kérdések merülnek fel, magyarázatok születnek.
Nagyon jól áll neked a tömörség. Nem könnyű kevés sort tartalommal tölteni, nekem például nehezen megy, mert először mindent “túlírok”, utána gyomlálni kell. Lehet tőled tanulni.
Köszönöm, hogy olvashattalak! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Elképesztő időket élünk. Csak nehogy “hozzászokjunk” ahhoz, ami elfogadhatatlan. Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Nagyon aktuális!
Eltaláltad néhány sorban,ami sajnos a mai valóság!
Ez nagyon megfogott:
“Város már nincs,
csak pernyezápor.”
Különösen a ´pernyezápor´
Remek,ötletes kifejezés!
Gratulálok!’
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor! Szomorú, hogy ilyesmiről kell írni a XXI. században.
Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati