a padlón fényes körök…
Minden változik,
csak a takarítónő örök.
Tán unja már…,
de nincsen más dolga.
Jobb híján,
az őrület határát súrolja…
Szabad vers a takarítónőről
By Gyömbéra padlón fényes körök…
Minden változik,
csak a takarítónő örök.
Tán unja már…,
de nincsen más dolga.
Jobb híján,
az őrület határát súrolja…
9 hozzászólás
Takarítónő? Általában nem szokott egy vers róluk szólni, legalábbis én még nem találkoztam vele. Nagyon jó!
Kedves Gyömbér,
ez a kis vers remek. Nekem leginkább a lezárás, a “Jobb híján/az őrület határát súrolja” tetszik, de egyébként az egész nagyon egyben van. Mosolyogtat, de kicsit talán keserű ez a mosoly.
Gratulálok!
üdv: banyamacs
“Súrolja” – ez odavág! Nagyszerű társítás!
Sziasztok!
Köszönöm a véleményeket!
Igen, Banyamacska, jól látod! Azokról a “takarítónőkről” szól, akik mindig látnak “egy kis koszt” , ez adja meg életük értelmét, és így válnak “takarítás-függővé”… és persze vannak azok, akiknek nem jut más…
Gyömbér
Amilyen rövid, olyan frappáns. Gratulálok: Colhicum
Már megint remek! Bár a szabad vers talán nem annyra illik rá. Üdv, Poppy
szia Gyömbér!
ha tetszik, ha nem, jót mosolyogtam a versen!
csak nem gabalyodtál bele otthon a nagytakarításba…
szabadversnek írtad, mégis rímes remeklés lett!
köszi
ölel leslie
Sziasztok!
Szabadnak indult, aztán ez lett! 🙂
Köszi az olvasást + a véleményeket!
Gy.
Megint itt vagyok! 🙂 Még mindig nagyszerű! 🙂
És nem mintha bármi köze lenne hozzá, de Erich Kästner: Május 35-ében van egy takarítónő, aki az egyenlítőt súrolja, mert ha nem tenné, elrozsdásodna, és szétesne a Föld. 🙂
Üdv,
Poppy