Dühödten csörömpöl a szélkakas.
Vad szél vágtat, mint hóka paripa,
kinek különös csillagocska homloka,
nincs kötőfék, zabla, ember ostora.
Csakúgy lobog a szélben a ló sörénye,
ők ketten az örök szabadságnak része.
Megbabonázva körültekinthet az ész,
rég feledte, hogy emberben született
bűn nélkül, szabadnak, hol szerezte
a béklyót vajon, mi röghöz kötözte?
Szabadság
By oroszlán
6 hozzászólás
Szia oroszlán! 🙂
Jó kérdés, de költői marad, mint ahogy a versedben is. 🙂
Örömmel olvastam újabb költeményedet. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Örülök, hogy megtisztelsz a versem olvasásával!
Sok oka van, hogy az ember röghöz kötött.
Még a gazdag, szabadnak hitt ember is kötődik a vagyonhoz, a pénzhez….(nem szeretettem volna kibontani jobban a versben, talán nem is tisztem. (majd talán egy másik versben…
Szeretettel kívánok békés, boldog adventi napokat,
Ica
Szia! Nem tudom megválaszolni. Jó volt olvasni.
💖
Nehéz is kedves Editke.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel,
Ica
Jó kérdés, Ica! Gondolkodók százai feszegetik évezredek óta. Megoldást senki nem tud. Regényt lehetne írni a témáról! Köszönöm! szeretettel: én
Ez mind igaz kedves Laci, csak részben tudunk válaszokat…
Örülök, hogy olvastad.
Szeretettel üdvözöllek,
Ica