Szerelem.
Ez egy szó. Semmit sem mond. Semmit sem jelent. Csak betűk egymásutánja.
És mégis összeszorul a gyomrom, ha meghallom. Pont, mint amikor meglátlak.
Meglátlak.
Ez is csak egy szó. Meglátlak. Egy fizikai objektum vagy, ami belekerült a látóterembe.
És mégis a forróságod látom, amitől libabőrös lesz a testem.
Test.
Egyetlen kis szó. Négy betű, ráadásul ebből kettő t.
Mégis ég az enyém utánad. Mégsem vágyom másra, csak a tiédre.
Vágyom.
Vágyom.
De hisz ez csak egy szó.
De hisz nem jelent semmit.
Hát miért kavarog a fejemben napok óta?
Hát miért fog el a borzongás, ha rá gondolok?
Miért fog el a borzongás, ha rád gondolok?
Fölemészt engem a rettentő vágy irántad, a tested iránt, akárhányszor csak meglátlak, és azt hiszem… Azt hiszem szerelmes vagyok.
Hát mégis jelent valamit?
2 hozzászólás
Kedves Dorothy!
Nagyon szépen írtad meg ezt a versed! Gratulálok hozzá !
Reméljük, hogy talán jelent valamit !
Marcsy
Köszönöm szépen!