Szederbokor mellett
vallottam szerelmet.
Míg a szedret szedtem,
szerelembe estem.
Én hoztam a vedret,
te is abba szedted.
Szedted a vedrembe,
így estem vermedbe.
Sokszor rámnevettél,
amíg szedret szedtél.
Így hozta a végzet,
a szívem tiéd lett.
Te szedted, én szedtem,
tele lett a vedrem.
A szedret számolom,
míg ajkad csókolom.
Ahány édes szeder,
e vederben hever
Annyi csókot kérek,
s legyen olyan édes!
Több is kell galambom,
és már nem számolom.
Leteszem a vedret,
szeretlek…, szeretlek…!
8 hozzászólás
Kedves Albert!
Úgy tűnik ez a szederszedés nem is volt oly régen. A szerelem még remélem ugyanolyan hévvel tombol. Jó vers! Gratulálok
szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali!
Párosban jó szüretelni, van még ilyen versem meggyel, körtével és még nem is tudom…, majd megkeresem. Bizony, még sárgabarackot is szedtünk együtt, de azt nem tudom, megírtam e versben. Egyébként amikor a feleségemmel megismerkedtem akkor éppen krumpliszedés volt, de az mégsem olyan költői, mint a szederszedés… 🙂
Szeretettel: Alberth
Húú, de édes vers!
Kedves Alexandra!
Szerelmesen még a szüret is más… 🙂 Örülök, hogy tetszett neked ez a játékos versem!
Szeretettel: Alberth
Szia Alberth! 🙂
A szederbokor vonzott, mert szűkebb hazám legfinomabb gyümölcse, nekem amolyan jelkép féle.
Tini korom szederszedéseit idézi ez a vers. Mosolygok is rendesen, mert szóról szóra így történt velem is akkoriban (elég régen). Úgy látszik, ez a szeder csodaszer. 🙂
Nagyon tetszett a vers, ritmusos, népdalszerű, kedveskedő, táncolható, énekelhető.
Verstanilag szerintem kifogástalan. Mindent elmondtam, most irány az autó, csak 155 km, aztán szedem a szedret -ha van, ha nincs. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ezek szerint mégis csak az életből lett merítve ez a versem… 🙂 Gyerekkoromban egy dűlőúton vándoroltunk ki egyik rokonom tanyájára és akkor láttam először szederbokrot. Meg is kóstoltam. Lehettem olyan hat év körüli. Most ősszel a piacon volt kapható, gyönyörű nagy szemű szeder. Vettünk is vagy háromszor fél kilót, mert nagyon egészséges…
Örülök, hogy szép emlékeket ébresztett benned a versem! Csodák csodája…, Pedig ez nem is Aladin csodalámpája. Azért a vedret otthon ne hagyd! 🙂
Szeretettel: Alberth
Játékos, aranyos, népdalos.
Köszönöm, kedves Irén!
Kedvenceim a népies hangzású versek.
Szeretettel: Albert