Talán egyszer mégis. Lehet, hogy sosem.
Mond valamit, vagy csak némán tátog?
Szemet töröl-sír. Biztosan porszem,
vagy olyat képzelt, amit sosem látott.
Gyakran álmodik kóbor szellemekkel.
Hogy mi az oka? Maga az Élet lehet.
Mást akarhattak. Második hete nem mer
sötétben aludni. Lakása fényben rebeg,
nappali díszben virít minden éjjel.
Nehezen barátkozik még a gondolattal.
Soha nem ártanának, szinte élnek.
Néha mozdul egy-egy pohár, pompom, asztal.
Olykor látja őket, azt mondja; színt cserélnek.
Szól hozzájuk, elhagy ezt-azt nekik.
Ők némán csak néznek, nem beszélnek.
Ki tudja mért, a meleg fényeket szeretik.
Nagy tüzeket rak, hízlal lángot.
"magad uram, ha szolgád nincsen"
Arca fénylik, elmormol egy "Miatyánkot"
Nyílik ajtó, friss szél legyint benn…
Minden színben, nyomot hagynak a kilincsen.
3 hozzászólás
Kedves Barna!
Érdekes témát választottál. Szellemek… Vajon tényleg léteznek-e, vagy időnként másoknak is úgy tűnik, mintha lennének és főleg éjszakánként zavarják az álmainkat. A Te szereplőd mintha félne… de ezen nem csodálkozom, talán mindenki találkozott velük, mert ismeretlen dobbantást, vagy sistergést, különlegességet tapasztal. De az elismert tény, orvosok is tapasztalták, hogy aki már meghalt, mégis szellemként megjelent. Sőt, én saját magam is megéltem, hihetetlen volt, mégis valódi, mert mások is látták, egészen más helyen ugyanazt a valakit…
Érdekes a versed, nagyon mutatványosan tudtak leírni.
Üdvözlettel: Kata
Köszönöm Kata, hogy olvastad. Ő már nem fél, hiszen beszélget velük, fényt gyújt nekik, néha el-elhagy valamit, hogy ne "unatkozzanak"…és a meleg fényeket szeretik…:) a magányosságról, a végtelen egyedül-lét érzéséről szólna ez a vers…Láttam sok hasonlóembert, átéreztem a sorsukat.
Szia Barna!
Számomra egészen kísérteties, hogy ez a versed mostanában jelent meg – mondom így -,mert nem tudom mikor írtad.
Nemrég testen kívüli élmények után kutattam mert valaki beszámolt ilyenről. De már korábban is találkoztam vele, mások élményén keresztül, sőt benne volt "tananyagban".
Mostanában meg, mintha elszaporodtak volna a szellemek.
Lehet, hogy a magány szüli a szellemeket? De mi van olyankor, ha valaki többedmagával lát egyet?
Én meg elhiszem.
Egyébként, a hosszan tartó egyedüllétnél, még a szellemjárás is jobb lehet annak aki nem bírja magányt.
Látod? Csak ennyire érintett meg a versed!;-)
Szeretettel olvastalak
Ildikó