Szélvész leszek, messze szállok,
körbefutom a világot.
Hegyen, völgyben nyargalászok,
fürtjeidet megcibálom.
Szellő leszek, lengedezek,
virágokat ölelgetek,
fűszálakat simogatok,
patak vizét borzolgatom.
Elmegyek és megkereslek,
megkérlek, hogy repülj velem.
Gyönyörű lesz majd az útunk,
harmatcseppet iszogatunk.
Estére, ha elfáradunk,
egy kis lyukba belebújunk.
Ott pihenünk, míg a reggel
napsugarat küldve, felkelt.
6 hozzászólás
Kedves, játékos, egykisdombralecsücsülünk…
Köszönöm Irénke!
Ölellek, Judit
Kedves Judit!
Nagyon hangulatos a versed. Amint látom, gyerekeknek írsz. Biztosan ők is kedvelik. Azért nekünk, felnőtteknek is írhatnál…
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Tettem már fel, de ennek volt legnagyobb sikere…
Holnap nem gyerekekhez teszek fel…
Köszönöm, Jutka
Kedves Judit!
Holnap, széltől szított láng, vagy tűz legyél, úgy járd be e kihűlőben leledző világot.
( …kinyomtattam s ma este a három kis unokámnak, mesemondás előtt el fogom olvasni, köszi.)
Egyet értek F. Katával, várjuk a nekünk szóló versedet.
Szeretettel, Inda.
Köszönöm kedves Inda!
Ez az idő nem kedveli a tűzet…
Igérem, olyan is lesz.
Szeretettel üdvözöllek, Judit