Szemed mögött vajon mi bujkál?
Vajon mi ez a pajkos kis mosoly?
Vajon miféle dallam munkál
bennem legbelül, mit előhozol?
Vajon szemed, egy pillantásod
mögött rejtőznek titkolt vágyaid?
Inkább hallgatsz, inkább kivárod
szerelmem újult támadásait.
Én csak várok minden szavadra,
örök rejtélyként itt maradsz nekem
szótlanul, de mégis megadva
a boldogságom és nyugvóhelyem.
2 hozzászólás
Nekem tetszett.
Kedves Mózes!
Tetszik a versed, ahogy a szerelemben a férfi és női szerepeket ábrázolod.
Üdv: Kati