Vadvizek kékjét idézi szemed
Mélysége borít rám érzelmeket
Nem érdekel semmi, csak e szemek
Ők jelentik számomra az életet.
Fényes tengerek, sötét óceánok
Emlékét őrzi tudatom
Felszínre tör sok régi kép
Mikor szemed mélyén utazom.
Az élet sugarát idézed, ha szemedre gondolok
Legyen nehéz a pillanat, én erőre kapok
Az élet sugarát idézed, ha szemedre gondolok
Felhőtlenné válnak a sötét, terhes napok.
Időtlen ideje, szemedben élek
Ennél szebbet nem kaphatok
Valóra válnak a remények
Ünnepek veled a hétköznapok.
3 hozzászólás
Nagyon szép,és lírai, Kedves Anatol…
Gratulálok!…
Lyza
Gratulálok a szép versedhez.
Szeretettel:Selanne
Szép! Tetszett! Lágy és kedves, melegség van benne!