Ha jő az alkony, szél suhan parton,
hárfán játszik, zenél.
Kontyot tűz nyárra, ligetre, hársra,
a Holdfény fest szerelmet felénk.
Átcsókolt percek, ezüstbe feslett
rongyaiba túr kezem.
Ujjaid hegye, holt kottafejek,
sem dúdol már l'amourt nekem.
Suhanó árnyak, már alig fájnak,
pilleként, ha ér az éj.
Keresem félve, gyönyörünk képe
csillog-e ég peremén.
Angyali szárnyak lehulltak, s lágyan
hozzánk ért a pillanat,
kezedbe tettem, piheként ellebbent..
most rejtőzik pillám alatt.
12 hozzászólás
Kedves Zsanett!
Ismét egy gyönyörű verset olvashattam Tőled!
Szállnak, ragyognak,suhannak a sorok,
mint egy hangszerről előcsalt csodálatos hangok.
Gratulálok, Judit
Köszönöm. kedves szusi.
Örülök, hogy tetszett, kedves Judit.
piheként ellebbent..
most rejtőzik pillám alatt
Kedves Zsanett!
"Átcsókolt percek, ezüstbe feslett
rongyaiba túr kezem."
Bármit írnék ide, méltánytalan lenne versed szépségéhez. Ez mesés…
Köszönöm, hogy olvashattam. Szeretettel Rita
Ó. kedves Rita..Túlzol..de köszönöm.
Nagyon magával ragadtak soraid!
Élménnyel olvastam!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm, kedves Fél-X.
Néha az a félelmem, hogy a Férfiakhoz..nem jutnak el /vagy nem úgy, ahogy szeretném/ a gondolataim..Ők hamarabb érzik túlfűtöttnek, vagy cukormázasnak..igaz még ilyen jelzőt csak egyszer – s egy másik versemre – kaptam , de azóta nagyon odafigyelek… 🙂
Szia!
Ha tudnám a versedet, megtanulnám, elképzelhető, hogy lehunyt szemmel szavalnám. Sőt!
Szeretettel:Marietta
🙂
Mosolyt csaltál rám..éppen rám fért..
Köszönöm, kedves Marietta.
Te biztosan meg tudnád tanulni..az én – jelen idejű – agyi kapacitásomnak viszont már sok lenne..
hiába.. az idő..az nagy úr..meg még egyebek..
vannak sajnos irreverzibilis folyamatok..de, hogy még az agysejteknél is..az elkeserítő..
Kedves Zsanett!
Számomra az egész vers egy lágyan omló fátyol, melyet még a pilláink is elbírnak. Seherezádé éjszakája jutott eszembe, mely lassan homályba vész…
Szeretettel olvastalak!
pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Én mindig elámulok a szép hozzászólásokon. gyakran felteszem magamnak a kérdést: megérdemeltem én?
Bár úgy lenne!
Köszönöm.