Tested rohanása mása öldöklő csatában
létemnek
Lehetetlenségbe eső tarka
képzeletemnek
Bőröm rácsától csontom
rabságban él
Buta a szív – ha szeret –
mindent felél
Fejemben a gondolat
égető parázs
Ha sok a gond, agyam
darázs-garázs
Nem a gravitáció a hibás, ha veled
szerelembe esek
Jól tudod, hogy minden jót és rosszat
csak érted teszek
A buta meg szenved
Míg ki nem szenved
Szemed fagyott homály, hol a
kékség?
Elbúcsúzott, messze szállt, várja őt
a mélység
Fáradó tekinteted magamba
zárom
Fejre állt világban megtalál
magányom