Szeptember

Úgy szeretlek gyönyörű Szeptember,
zamatos, mézízű gyöngyöket érlelsz,
nézd, átölellek széles mosollyal,
de te könnyes szemmel ősz előtt térdelsz.

Szellő suttogja csendben füledbe
a hervadó éltes lomb bölcs szavait.
Hallod a víg szüretre készülők
mámorban úszó édeskés dalait?

Úgy szeretlek gyönyörű Szeptember,
hisz csillog, fénylik sok ezer virágszál,
csobog békés, tiszta vizű patak,
zeng a csalogánydal a vén tölgyfánál.

Kellemes, verőfényes az idő,
úgy ragyog,- hallod, hogy lüktet a szívem?
Ne menj még, maradj itt velem, kérlek
ne keresselek hűen tűzön-, vízen!