Hangtalan kúszik az este fölénk, beborít, betakargat.
Várjuk az álmot, amit rejteget féltve a nap.
Meggörnyedt testünket a vágy veszi célba. Találja.
Hozzád érve a tűz járja a testemet át.
Olvad a tél odakint, orvul betekint, s mosolyogva
fest az üvegre virágot jeges ujjaival.
8 hozzászólás
Kati nagyszerű, szép! Éva
Köszönöm Éva.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Mindig is tisztelettel adóztam a klasszikus formák művelőinek. Itt is, ezúttal is tiszteletem.
S ettől eltekintve is: nagyon szép. Van benne halmozás, van, ahol megállít egy egyszavas mondat a sor végén, máshol áthajlással siklik át sorról sorra a gondolat – sokrétű.
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca! Én is tisztelem a "jó öreg" formákat, s bár nem szeretem, de nem hagynak nyugodni. De majd túl leszek ezen is…
Köszönöm a hozzászólásodat. Szeretettel: Kati
Szivbol gratulalok,kellemes alkotasodhoz.Kivanok jo elet erot ,minden elkepzelheto jot ,a minden napokban ,hogy meg sok szep alkotasod szulethessen,jelenlegi es eljovendo olvasoink szamara.Szeretettel:SANKASZKA-Kiss Alexander Sandor Alejandro Beso,a csodalatos messzi mediteraniai tavolbol.Sincerelly,con corazon
Kedves sankaszka!
Köszönöm, hogy elolvastad, és köszönöm a jókívánságokat is.
Szeretettel: Kati
Szivbol gratulalok,nagyon tetszett ez az alkotasod.Kivanok,minden elkepzelheto jot es minden szuksegest a minden napokbahoz,hogy meg sok szep alkotasod szulethessen,napjaink,es eljovendo olvasoink szamara is.Sincerely:SANKASZKA-Kiss Alexander Sandor Alejandro Beso,a messzi mediteraniai napsutotte tavolbol.Mucho abrazos e bienestar con bueno salud.
Ismételten köszönöm, sankaszka, hogy újra elolvastad.
Üdv: Kati