Szerelem dúl bennem… / Ého mjá agápi

Έχω μια αγάπη / Ého mjá agápi / Szerelem dúl bennem…

Έχω μια αγάπη φλέβα στο λαιμό
Μου τραγουδάει έναν παλιό καημό
Κι όσο πλαγιάζω τόσα ξύπνια αντέχει

Ého mjá agápi fléva szto lemó
Mu tragudái énan paljó kai(j)mó
Ki ószo plajázo tósza kszípnya andéhi

Szerelem dúl bennem; ütőér a nyakamon,
Melynek lüktetése régi bánatról dalol.
S ahányszor csak lefekszem, annyiszor kel életre

Έχω μια αγάπη κοφτερό γυαλί
Χίλια κομμάτια κόβει το φιλί
Κι ας με ματώνει ξέρω με προσέχει

Ého mjá agápi kofteró jalí
Hílja kommátja kóvi to filí
Ki ász me matóni kszéro me proszéhi

Szerelem dúl bennem; éles üveg, mint borotva
Mely a csókot szaggatja, tépi ezer darabra
S csak hadd sebezzen meg, tudom, megóv azért engem

Έχω μια αγάπη μια πληγή
Που μένει χρόνια ανοιχτή
Κι όταν αλλάζει λίγο ο καιρός
Τότε πονάω σαν τρελός
Και σε θυμάμαι, ψέματα να πω;
Πανάθεμά με… σ’ αγαπώ

Ého mjá agápi mjá pligí
Pu méni hrónya anihtí
Ki ótan alázi lígo ó kerósz
Tóte ponáo szán trelósz
Ke sze thimáme, pszémata ná pó?
Panáthemá me, szagapó.

Szerelem dúl bennem; egy mély seb
Mely évek óta tátong, ég, lüktet
S amikor egy kis időváltozás van – egek…!
Mint egy őrült -, akkor úgy szenvedek!
És emlékezem rád, miért is hazudnék neked?
Átkozz csak meg; akkor is… szeretlek!

Έχω μια αγάπη βλέμμα σιωπηλό
Κι αν με τρομάζει εγώ την απειλώ
Κλείνω τα μάτια μα είναι πάντα εμπρός μου

Ého mjá agápi vléma sziopiló
Ki án me tromázi egó tin apiló
Klíni tá mátja ma íne pénda embrósz mu

Szerelem dúl bennem; egy néma tekintet
S ha megrémít, akkor én rárontok, fenyítem
Szemeim lehúnyom, de ott áll mindig előttem!

Έχω μια αγάπη φλόγα δυνατή
Που με ζεσταίνει, φίλη μου καλή
Μα όταν λείπει γίνεται εχθρός μου

Ého mjá agápi flóga dinatí
Pu me zesztáni, filí mu kalí
Má ótan lípi jínete ehthrósz mu

Szerelem dúl bennem; hatalmas lánggal ég,
S amely úgy felhevít, drága barátném!
De amikor nincs itt, akkor maga az ellenség!

Έχω μια αγάπη μια πληγή
Που μένει χρόνια ανοιχτή
Κι όταν αλλάζει λίγο ο καιρός
Τότε πονάω σαν τρελός
Και σε θυμάμαι, ψέματα να πω;
Πανάθεμά με… σ’ αγαπώ

Ého mjá agápi mjá pligí
Pu méni hrónya anihtí
Ki ótan alázi lígo ó kerósz
Tóte ponáo szán trelósz
Ke sze thimáme, pszémata ná pó?
Panáthemá me, szagapó.

Szerelem dúl bennem; egy mély seb
Mely évek óta tátong, ég, lüktet
S amikor egy kis időváltozás van – egek…!
Mint egy őrült -, akkor úgy szenvedek!
És emlékezem rád, miért is hazudnék neked?
Átkozz csak meg; akkor is… szeretlek!