Édes Szerelmem, Egyetlenem
Téged kereslek és várlak szüntelen,
Ha meglátlak, minden baj elmúlik hirtelen,
S én újra vidám vagyok, Kedvesem.
Merre vagy? Egyfolytában hiányzol,
Remélem, azért Kettőnkre mindig vigyázol,
Esküszöm Neked itt és most,
A jövő év nekünk boldogságot hoz,
Mert én Téged mindig szeretni foglak,
El Téged sohasem hagylak!
Megigézett szép sötétkék szemed,
Oly jól esik minden finom érintésed,
Csókjaid ajkaimon mézédesek,
Remélem, és tudom, hogy Veled
Én mindig boldog és vidám leszek!
2 hozzászólás
Reméljük így is lesz kedves aprhodite !
Tetszett a versed:)
Szeretettel: Zsu
Szia!
Nem kicsit lepődtem meg olvasás közben. Eddig annyira nem volt rád jellemző a romantikus, szerelmes stílus, és nagyszerű dolog, hogy így érzel egy ember iránt.
Látszik, hogy szívből jönnek a sorok, hiteles a műved.
Gyönyörű, nagy betűs szavak és érzések, én mégis hiányolok belőle egy kis fűszert és pezsgést, ami egyedivé változtatja a leírtakat, bár tudom, egy ilyen vallomásnak nem ez a funkciója. Mindenesetre jó volt olvasni, és minden bizonnyal a párod is értékelni fogja.
Üdv.:Tamás