Minden nap elviszed szívemet,
Itt hagyod helyette a tiedet!
A két szív egész nap arra vár,
Hogy mikor lesz este már!
Este újra egyesülnek szépen,
A kettőből egy lesz mindenképpen,
Reggelig így együtt maradnak,
Örülnek egymásnak, s a vágynak!
Vágyuk este beteljesül,
Ölelkeznek szüntelenül,
De jő a könyörtelen reggel,
S búcsúzniuk kell egy öleléssel!
Fájó szívvel újra külön válnak,
Egésznap külön úton járnak,
Este ismét egymásra találnak,
Átadják magukat a vágynak!
Örülnek egymásnak,
Mint növény a fénynek,
S ölelkezéseikből lett
Sok gyermek élet!
8 hozzászólás
Szép szerelmes képek.
Pont amilyennek leniük kell.
Jó ilyen verseket olvasni, melegség áramlik az ember ereibe…
Szeretettel : leslie
Köszönöm leslie a véleményt. Igyekszem még több ilyen verset írni.
Ahogy “szűkülnek” befelé a versszakok, úgy nyílik ki ennek a szerelemnek a képe, szép!
Üdv! Hanga
Köszönöm Hanga a véleményt . Jól látod egyre bnagyobb a szerelem közözzünk
Kedves Gabi!
Lehet, hogy csak pillanatnyi érzéseid tükröződnek verseidben, de azok nagyon mélyen a szivedből jöttek, ezt ebből a versből is lehet érezni. Kár, hogy nem olvassa őket akinek szól!
üdv. Dóra
Kedves Dóra!
Remélem rá tudom majd venni, hogy olvasson. Az érzéseimet változatlanul megpróbálom leírni továbbra is.
Üdv: Gabi
Kedves Vörös Démon!
Én úgy gondolom, mindenki valami ilyesmiről álmodik, erre vágyódik!
Nagyon szép, Gratulálok!
üdv.:
hamupipő
Kedves hamupipő!
Szerencsém van, hogy ez az álom nekem valóság! köszönöm soraidat.
Üdv: Gabi