Szeresd bennem az érzést!
Szeresd bennem a csendet!
A tegnapi csókot,
a fényt a szememben,
a rezdülő éjt is,
mi nyomot hagyott,
meg az árnyékomat,
ott fenn a falon!
Szeresd, mert ha nem vagy
ő akkor is társam,
ha mégis visszatérsz
nem kell imádjam!
Szeresd bennem azt is,
ami sohasem voltam,
az álmaim, amik
régen kihunytak!
Szeresd, ha húsodba vájok,
– még, ha fáj is -,
Szeresd a rossz kedvem,
a nevető szám is!
Szeresd, amíg lehet,
hiszen ennyi az élet!
Velünk csak játszik,
míg a szférák zenélnek.
8 hozzászólás
Kedves Zsanett!
Azt hiszem erre szoktam mondani, hogy nem kérek semmit… csak a legtöbbet ami adható. 🙂 " Szeresd a rossz kedvem, a nevető szám is! " Emiatt vagyunk oly sokan egyedül, mert ez a legnehezebb, valakit úgy szeretni, ahogy VAN. Egyszerűen, önmagáért.
Nagyon tetszett a versed!
Szeretettel: pipacs 🙂
Nagyon eltaláltad, kedves Pipacs!:)
Az elfogadás a legnehezebb..de ahol megvan, az – akár – életre szóló kötelék..
Köszönöm, hogy olvastad!
szeretettel:Zsanett
Kedves Zsanett!
Zenélnek soraid és tudod? Olyan egyszerűek a , ez benne a csodálatos számomra.
Szeretettel:Selanne
🙂 Nem figyeltem rá..lehet dalszövegnek hat..?:)
Köszönöm, kedves Selanne, hogy szinte mindig szakítasz rám időt!
Szeretettel:Zsanett
Nagyon szép, szerelmes… 🙂
:)..az..
Köszönöm, hogy olvastad, kedves Tibor.
Szeretettel:Zsanett
Ó, jaj! Ez bizony nagyon ott van! Ritka csemege a versed! Gratulálok!
((Zoli
Köszönöm, kedves prince.