Mészszínű a bőröd, de gyengédségre kényes,
Eksztázis a hangod, bár gyűlölettől érdes
Nárcisztikus koszban fénylik a hajad.
Közönyös önteltség járja át ruhádat,
Sokan tartanak a kevélység urának,
S lemondva sóhajtják: szeresd önmagad!
Csak ringatózz a kéjben, te komisz hálátlan,
Míg elsüllyed a világ a langyos bélsárban
Önző lény, a bűzben mindened megrohad!
Gettó már e föld, hol az őrület parancsol,
S te elélvezel benne a saját szavadtól
Derék hős, ne csak szeresd, imádd önmagad!
11 hozzászólás
Szia Tamás!
Nem mondanám, hogy szép vers. Első gondolatom. Itt tartana a világ?
Szeresd önmagad. Mást vártam. Ez valami korrajz? Az emberi kapcsolatok elkorcsosulásáról?
Úgy tűnik igen, de nem vagyok benne biztos. Ha írsz valami választ megköszönöm.
Elnézést a sok kérdésért.
Ági
Érdekes megvilágításban írod le az önző lényt. Hihetetlen iróniával biztatod, hogy " Szeresd önmagad " Valószínű elkeseredésedben írtad le a gondolataidat.
Üdvözöllek: oroszlán
Kedves Ági!
Én már nem tudok "szép" verset írni, a problémás témák sokkal jobban érdekelnek.
Nem gondoltam át tudatosan, miért, milyen cél érdekében írom le ezt a pár sort, csak jött megérzésből. Keveset javítottam rajta. Manapság sok önimádó emberrel lehet találkozni, akik saját magukon kívül ritkán látnak messzebbre. Nem igazán törődnek azzal, milyen problémákkal küzd a világ és a többi ember általában. Őket akartam ironikusan kritizálni. Ebben persze a kapcsolatok elkorcsosulása is jelen van. Ennyit tudok írni, köszönöm a hozzászólást.
Üdv.:Tamás
Szia Tamás!
Valahogy én is így gondkodom a témáról ahogy Te írtad. Attól, hogy nem szép vers a téma jó.
Fogékony volt az agyam rá amikor olvastam.
Üdv: Ági
Kedves Ági!
Ma, amikor egyre inkább látható a világ fonáksága, nehéz a szépséget észrevenni. Persze vannak csodaszép dolgok, de valahogy már ezek sem tiszták, mindent átjár a szenny.
Talán ennek is köszönhető, hogy mostanság ilyen stílusban írok. Örülök, hogy fogékony vagy rá.
Üdv.:Tamás
Kedves oroszlán!
Nem voltam elkeseredett, csak úgy gondoltam, ez a téma most megérdemel egy verset. Ismerem ezt az embertípust, de kifejezetten nem szól senkihez az írás. Szerencsére személyes konfliktusom nincs velük. Nem az emberrel van bajom, csak a tulajdonság idegesít, hiszen részben miattuk tart itt a világ. Köszönöm, hogy olvastad és leírtad a véleményed.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Nem szeretem ezt az embertípust, amiről írsz, de sajnos egyre több ilyen ember vesz körül bennünket… Jó a versed, és jó, hogy írtál róla.
Üdv. Ida
Köszönöm szépen, kedves Ida!
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás !
Ez a téma tényleg megérdemelte ezt a verset.
Kifejezetten igaz és rettenetesen nagy igazságot tár elénk.
Szeretettel olvastalak: Zsu
Gratulálok !
Kedves Susanne!
Igazán örülök, hogy így gondolod, és köszönöm, hogy végigolvastad a versem.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Nem értem, hogy miért csodálkozunk azon, hogy az emberek egyre inkább csak magukkal és szűk környezetükkel foglalkoznak, hiszen minden ezt sugározza számukra! Csak meg kell nézni a médiát, a reklámokat. Képeket állítanak elénk, aminek meg kell felelni, mert ha nem vagy olyan, akkor a társadalom kivet magából. Ellentéteiddel nagyon jól ki tudtad fejezni azt, amit a világ tükröz. Azt, hogy a felszín a fontos. Az egyetlen gond az, hogy ha az ember a felszín alá lát, ott csak önzést, magamutogatást, önsajnálatot és a létfenntartáshoz szükséges erőszakosságot tapasztal. Nekem ezek a gondolatok ömlöttek az agyamba ahogy olvastalak. Üdv. Szilvi