Szeretnél-e mezőn futni
kézen fogva kedvesem?
Szeretnéd-e nyakam ívét,
simogatni kedvesen?
Szeretnél-e hóban járni,
nagy hidegben csendesen?
Szeretnéd- e, hogy a világ
csak kettőnké lehessen?
Szeretnél- e dallamcsengőt,
szólaltatni szívedben?
Szeretnéd- e, hogy az érzés,
magadért is szeressen?
Szeretnél- e napsugárból,
összekötni nyalábot?
Szeretnéd-e, hogy megszülessen
bánatunkból az álom?
2 hozzászólás
Szia Edit! Ha én lennék az, akinek írtad, a válaszom ez lenne: szeretném! 🙂 De viszont (vagy de, vagy viszont, mondta egyszer a magyar-tanárnőm) így meg azt mondom: szeretem a verseid dallamát és a zsongító ritmust! Szeretettel : én
Köszönöm, Kedves Bödön, hogy időt szántál, megint az olvasásra, nálam.
Külön öröm, hogy tetszett is.