Szeretni akartam, nem félni,
mertem még csöpp csodát remélni,
vágytam hangodon megnyugodni,
kérni nem kívántam, csak adni.
Nem akartam náladnál többet,
letörlöm az utolsó könnyet,
közös nevező nélkül törtet,
kerekre senki nem növelhet.
Szeretni akartam, nem sírni,
tudtam hitemmel benned bízni,
nem húsba vájni, csak ölelni,
s te akartál engem megölni.
Nem akartam látni a szörnyet,
ki lelkem kincseire törhet,
hogy besározza ott a földet…
összezárom inkább e könyvet.
2 hozzászólás
Keserűen szép sorok…
Gratulálok, Judit
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy olvastad és értékelted.
Szeretettel: Adrienn