Gondolataim oly messze repülnek
Lelkem darabjai szanaszét hevernek
Minden szilánkjával neked üzenném
Megsebzett szívem darabokra törték.
Apró kis szilánkok mélyre hatolnak
Lelked sajog-e, mikor eltalálnak?
Érzed-e a fájdalmát a pusztításnak?
Éles szilánkok szívedbe maradnak.
6 hozzászólás
Kedves Anikó!
Nagyon szomorú a versed.
Olyan, mintha mind a kettőtöknek fájna az a törés, és azt, csak együt tudjátok meggyógyítani.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Kedves hrcsa!
Igen azt hiszem mindkettőnknek fáj. :') erre nincs gyógyír.
szeretettel ölellek
Anikó
Kedves Anikó!
A ´szilánkok´-at a legnehezebb eltávolítani!
Ezernyi akadhat belölük…láthatatlanok sokszor,
és nagyon tudnak ´sebezni´!
Szeretettel:sailor
Kedves Salidor!
Jól látod 🙁
Szeretettel ölellek
Anikó
…tudm,érzem,mit érezhetsz!
A legjobbakat!
Szeretettel:sailor