Színes kavicsok tajtékzó tenger
Fodrozó hullámok a nap is elment.
Vérvörösre festett azúrkék ég,
A tüzes bolygó, is aludni tér.
Izzó köpönyegét vállfára rakja
Ráncok simulnak, friss legyen holnapra
Göndör tűzfürtjeit párnára helyezi
Szemét behunyja, s álmodik reggelig.
Hajnal pirkadatkor felbukkan újra
Már nem vörös, lángol a horizont alja
Habokban megcsillan, fürge táncot lejt
Színes kavicsokon bukfencet vet.
3 hozzászólás
Kedves Anikó!
Csodaszép képek!
Hasonlatok!
Szeretettel.sailor
Kedves sailor!
Nagyon szépen köszönöm..
Szeretettel
Anikó
Csodaszép vers, egy festmény 🙂 gratulalok,
H.