Csak álom volt
és én csak megálmodtalak,
tested testem akarta,
s én mindenemmel kívántalak.
Kezed kezemhez ért,
ajkad ajkamon égett,
s átcsaptak felettünk
a legvadabb szenvedélyek.
Bőröd bőrömhöz simult,
szíved szívemmel lüktetett,
nem kellett szó, csak
szeretni akarás és szeretet.
Tiéd voltam egészen
szívemmel és lelkemmel,
simogattuk egymást
gyengéd szerelemmel.
Aztán csak álltam az esőben,
s nevetve hagytam, hogy essen,
hogy még forró bőrömön
végigfutva szeressen.
Még most is érzem
a tested illatát testemen,
nem hiszem, hogy álom volt
e csodálatos érzelem!
Szeretlek és őrizlek belül,
ezt az álmot elfeledni nem lehet,
te voltál ott, én és a szivárvány
a lombos, magas fák felett.
7 hozzászólás
Azt érezni, hogy a szíved vezérelt, mert nagyon szép szerelmes vers. A szerelemhez szerintem a szív kell, mert ha az ész is beleszól, már nem ugyan az. Nagyon tetszett.
Üdv: József
Köszönöm kedves Szhemi! Igazad van teljesen, de néha az ember meggondolatlan! 🙂
Remekül elénk tárod egy szerelmes nő érzéseit, kedves Andika. Nagyon tetszik a versed.
Gratulálok: Colhicum
Köszönöm kedves Colhicum! Mindig örülök, ha nálam jársz!
Csodás vers, gratulálok Andika!:)
Köszönöm a dicsérő szavakat kedves Sleepwell
Kedves Andika!
Gyönyörű..hiteles!