Percről percre egyre jobban imádlak,
Fokozódik szüntelen szerelmem.
Viszont fogy a vágy, kevésbé kívánlak,
A távolság adja a keretet.
Mégis mindig mindenhol meg-meglátlak,
Habár tudom, csak játszik a szemem;
Odamegyek, futok, de nem talállak;
Szívem vágyát vetíti ki fejem.
Nem tudom, hogy szívem hangját érzed-e,
Nem is fontos! Akár lehet, akár nem,
Érzéseim nem kérnek engedélyt.
Bár tudom, nem lehetne így éreznem,
Ezeknek nem állja útját határ sem,
Szüntelen áradnak Tefeléd!