Szemedet kerestem,
s kékjébe
fulladni akartam –
íriszed rostjaiban
fagy-álomba
csalni létem.
De közbeszólt
sárkányszín tincsed
és a villamos
szürke vasajtaja
(körbefogott,
mint bolondot
a furcsa hangok sora)
s nélküled gurultam
tova.
Szürke vasajtó
By Paris
7 hozzászólás
Nagyon szép vers. Rövidsége sokatmondó 🙂
Köszönöm
Jó kis életkép, szinte látom magam előtt.:)
Elég "színes" vers. Hangulatos. Gratulálok. Caak elindítja a gondolatot; épp amennyire kell…
Köszönöm Kuvik. Mindig örülök, ha elindítanak valamit a verseim az olvasókban.
tetszett nekem is versed, nagyon élethű:) Gratulálok!
köszönöm sleepwell!