Lábad nyomát is
csókoltam hajdan,
metronóm voltál
mindegyik dalban.
Minden énekben
virág és nyárfa,
porba hullt szívem
didergő ága.
Veszett kis vércsém,
húsomba kaptál,
hajdan, te tőlem,
hajh, mit akartál?
Velem volt mindig
játszani kedved,
vad ágyékomtól
izzott szerelmed.
Forró szelektől
forrott a vérünk,
egymás testében
lelkében éltünk.
Újból hogy látlak,
égiek titka,
csillagaimban
meg voltál írva.
2 hozzászólás
Szép ez a dalszöveg!
Van megzenésítése is?
Üdv, Kelemen
Nagyon szep, rövid, de annal dallamosabb sorok, bugnak az ember füleben.
Tetszett!
H.